Prof. Erin Gerlach

Potsdami Egyetem

A testnevelés módszertan aktuális trendjei a minőségi testnevelés vonatkozásában

november 18., 09:45–10:25

Egyre nagyobb a vita a szakértők között az iskolai tantárgyak oktatásának minőségéről. Az előadás a testnevelés minőségi perspektívájával foglalkozik. A német nyelvterületen folytatott, a testnevelés oktatásának minőségével kapcsolatos jelentősebb kutatások szisztematikus szakirodalmi áttekintése, valamint az oktatás minőségének egy nemzetközileg elfogadott és tantárgy-független keretrendszerrel történő összehasonlítása kerül bemutatásra. A szisztematikus áttekintés eredményei rávilágítottak, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a testnevelés tanítás minőségének három alapdimenziójának széles körben elfogadott koncepciója iránt. Továbbá, a testnevelés területén megjelent legfrissebb publikációk is empirikus fókusszal rendelkeznek. A testnevelés-specifikus helyzet összehasonlítása Praetorius és Charalambous (2018) interdiszciplináris keretrendszerével azt mutatta, hogy (1) a testnevelés-specifikus megközelítések integrálhatók a keretrendszerbe, továbbá azt is, hogy (2) a keretrendszer nem minden dimenzióját vették figyelembe a testneveléssel kapcsolatos szakirodalomban a tanítás minősége tekintetében. Az egyes dimenziók jelentőségét a testnevelésben szükséges a továbbiakban azonosítani. Sőt, meg kell vizsgálni az általános oktatási kutatásból származó, tantárgyakhoz kapcsolódó didaktikai diszkurzusok előnyeit is.

Életrajz:

Erin Gerlach a Potsdami Egyetem (Németország) professzora. A testnevelési, kémiai és neveléstudományi tanári képesítés Berlini Szabadegyetemen történő megszerzését követően, kutatási asszisztensként dolgozott a Paderborni Egyetemen, ahol a PhD fokozatát is megszerezte. Kutatási asszisztensként a berni Sporttudományi Intézetben (Svájc), és posztdoktori tudományos munkatársként pedig a Sport- és Egészségtudományi Intézetben tevékenykedett a Bázeli Egyetemen Svájcban. 2013 áprilisa óta a “Sportdidaktika” egyetemi tanára a Potsdami Egyetemen Németországban, kutatási témája az “Empirikus oktatáskutatás a sporttudományban”.

Empirikus oktatási szemléletű kutatásának témája a testnevelés, emberi mozgáskultúra, illetve a sportpedagógia. Egy olyan empirikus megközelítésű sportpedagógia képviselője, amelynek célja az interdiszciplináris, empirikus kutatási didaktika mentén történő munkavégzés, amely a kapcsolódó tudományterületek empirikus kutatási módszereit használja a releváns kutatási kérdéseknek megfelelően.

Jelenlegi kutatási projektek a következő kutatási témákra fókuszálnak:

  • iskolai hatékonyság kutatás a testnevelés területén,
  • a minőségi kritériumok értékelése a testnevelésben (minőségi testnevelés) és hatásuk a tanulókra,
  • mérési eszközök fejlesztése az alapvető motoros kompetenciák értékelése érdekében (németül: Motorische Basiskompetenzen, “MOBAK”)
  • szakmai kompetenciák (pedagógiai tartalmi tudás, tartalmi tudás, készségek, attitűdök, oktatási meggyőződés),
  • a testnevelés szakos hallgatók óravezetési képességeinek és hatékonysági elvárásainak támogatása,
  • sportklubokban, sportegyesületekben való részvétel kamaszokra gyakorolt hatása, az önkép- és a személyiségfejlődés a sportban és a sport által,
  • élsportolók kettős karrierje az iskolákban.

Számos nemzeti és nemzetközi szervezet tanácsának tagja, szaklapok és könyvsorozatok, valamint sport- és az oktatástudomány nemzetközi és nemzeti folyóiratok eseti bírálójaként tevékenykedik.

Prof. Caterina Pesce

docens, Foro Italico Egyetem Mozgás-, Humán- és Egészségtudományi Tanszék (Róma)

Csak szórakozásból, vagy csak kalóriaégetés céljából? Aktív játékok, kognitív funkciók és oktatási eredmények

november 18., 10h40–11h35

Elmélet

A fizikai aktivitás és a megismerés kapcsolatának több évtizedes kutatása során a felmerülő következetlenségek – különösen a fejlődési életkorban – felvetik annak szükségességét, hogy a gyakorlat-megismerés kapcsolatára vonatkozó meglévő bizonyítékokat különböző szempontokból kell vizsgálni, figyelembe véve ennek a viszonynak a viszonylag elhanyagolt aspektusait. A testgyakorlási idegtudományok, a megtestesült tanuláskutatás és a testmozgás-pedagógia fejlődése közeledik a releváns kereszteződések felé, amelyek hozzájárulhatnak a fejlődő agyra és a kognícióra gyakorolt fizikai aktivitás hátterében álló mechanizmusok tényleges vitájához, és informálódhatnak a fizikai aktivitás és a testnevelés átalakításáról. Ezekre a különféle kutatási területek közötti érdekes metszetekre összpontosítok, amelyek a javaslat szerint annak megvilágítására szolgálnak, hogy a tervezett tevékenységek és környezetek miként használhatók fel egy cselekedet két igényének kielégítésére: a képességek elsajátítására és a kognitív fejlesztésre. Az elmélet gyakorlatba történő átültetése érdekében javaslom a motoros tanulás elősegítésére kidolgozott elvek átfogalmazását a megtestesült megismerés és a kognitív fejlődés előmozdításának feltörekvő modelljeibe. Végül olyan holisztikus fizikai aktivitási beavatkozásokat vizsgálok, amelyek a motoros és kognitív fejlődés együttes előmozdításával foglalkoznak egészséggel és társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos szempontokból.

(Virtuális) gyakorlat

Javaslok egy olyan oktatási megközelítést, mely a gyermek holisztikus fejlődésére a fizikai aktivitáson keresztül hat. A test és a testmozgás oktataásából kiindulva ez a megközelítés azt a célt szolgálja, hogy a fejlődő gyermek motoros, kognitív és az élethez szükséges készségekkel rendelkezzen, meglovagolva a gyermekek mozgás iránti természetes szeretetét. Mutatok videókat a mintajátékokról, valamint számos változtatást javasolok. A játékszorzó a gyakorlat variálhatóságának elve. Elmagyarázom e játékok mögött rejlő logikát, köszönhetően az alapvető információknak a tanításról. Az “Ariadne fonala” a játékok útvesztőjében a feladat-elemzés – amely az egyes játékok és a játékmódosítás különböző igényeinek megértésére szolgál a fizikai erőnlét, a mozgáskoordináció, a kognitív funkciók és az életkészségek területén. Példát mutatok arra, hogy az egyes fizikai aktivitási játékmódosítások, amelyek az egyik tartomány igényeinek megváltoztatására irányulnak, hogyan befolyásolhatják közösen a többi területet.

Életrajz:

Caterina Pesce testnevelési, mozgás- és sporttudományi alapdiplomát, pszichológiai mester diplomát (a római „Foro Italico”- és a „La Sapienza” Egyetemek), valamint filozófiai doktorátust (Berlini Szabadegyetem) szerzett. Jelenleg a mozgás és a sport módszerek és technikák docense, a római „Foro Italico” Egyetem Mozgás-, Humán- és Egészségtudományi tanszékén, valamint az Olasz Mozgás- és Sporttudományi Társaság alapító tagja. Oktatásának középpontjában a gyermekek és az idősebb felnőttek testmozgása áll, fő kutatási területe a testmozgás és az egész életen át tartó tanulás, a mozgáskoordináció fejlődése és romlása, valamint a testnevelés. Nyolcvan nemzetközi és több tucat országosan publikált, szakértők által véleményezett cikket írt, több mint háromezer esetben idézték. Kilenc nemzetközi könyv szerzője, melyeket a fizikai aktivitásról és az észlelésről, a testnevelésről és a minőségi fizikai aktivitásról az oktatási teljesítmény érdekében, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókra írt. További két könyv szerkesztője, társszerzője, melyek közül az egyiket az Olasz Olimpiai Bizottság is díjazta. Ő az eszmei szerzője a “Joy of Moving” módszernek, amely testmozgásos játékokon keresztül holisztikusan fejleszti a gyermekeket, és amelyet az olasz oktatási minisztérium is támogatott, valamint az olasz Egészségügyi Minisztérium testmozgásra vonatkozó nemzeti ajánlásai jó gyakorlatként jelöltek meg. A JSEP, az IJERPH és a Brazil J Mot Behav és a MENPA szerkesztőségi testületeinek is tagja.

Az elmúlt évek előadásai nemzetközi konferenciákon:

Év Cím Konferencia
2016 Shifting the focus from quantitative to qualitative exercise: bridging theory and multicomponent practice International Congress on Successful Aging, University of Valencia, Spain
2016 Variability of practice as an interface between motor and cognitive development promotion: implications for youth sport) Youth Sport 2016 Meeting, Ljubljana, Slovenia.
2017 Thoughtful physical training: functional mobility and executive function training at old age Academic satellite workshop in the IAIOS’ Training Festival 2017. Universitat de Valéncia
2017 Capitalizing on the cognitive “side effects” of movement to promote motor and cognitive development jointly: from neurosciences to policies International Consortium of Motor Development Research (ICoMDR) Annual Conference. School of Sports and Leisure, Melgaço, Portugal
2017 Motor development as a cornerstone in holistic development promotion Expert Symposium of the International Council of Sport Science and Physical Education (ICSSPE) on Physical Activity and Sport: Understanding the First Ten Years. Rheinsberg, Germany
2017 Exercise and cognition across the lifespan Jornadas internacionales de investigación en Actividad física y Salud, Universidad de Castilla-La Mancha, Spain
2018 Eltern als Beweger: Kinder strukturiert anleiten und Sport fördern oder einfach spielen lassen? the fit4future Kongress, Bad Griesbach, Germany
2018   Ambulo ergo sum. Les idées viennent en marchant Clinique Le Noirmont, Le Noirmont, Switzerland
2019 Physical activity and cognition research: key insights to inform multidisciplinary research and practice for children with DCD 13th International Conference on Developmental Coordination Disorder, University of Jyväskylä, Finland https://www.jyu.fi/en/congress/dcd13
 2019 Physical activity, skill acquisition and cognition Skill Acquisition Conference. Kisakallio, Finland. 

Research gate link: https://www.researchgate.net/profile/Caterina_Pesce

Prof. Wolfgang Schöllhorn

professzor, Johannes Gutenberg Universität (Mainz) 

A differenciált tanulás, avagy miért gátolja meg az ismétlés a hatékony tanulást?

november 18., 11h55–12h35

A differenciált tanulási megközelítés több mint 20 éves kutatás eredményekre tekinthet vissza. És még mindig több kérdés van nyitva, mint megoldva. Ettől függetlenül a differenciált tanulás elmélete jelentős vita tárgyát képezi arról, hogy miként kell kezelni a mozgások tanulásának lehetőségeit, és olyan magyarázó modellt nyújtott, amely a korábbi motoros tanulási modelleket egyesíti egy közös elméletté. Az ingadozásoknak az élő vagy disszipatív rendszerekben betöltött központi szerepéből kiindulva, a differenciált tanulás a megfigyelhető ingadozások felerősítését használja a tanulási rendszer destabilizálására, ezáltal elindítva az önszerveződés folyamatát.

Ebben a folyamatban az edző vagy a tanár csak diffúz energiát juttat a rendszerbe megnövekedett ingadozások formájában, és lehetővé teszi a tanuló számára, hogy saját képességein és készségein alapuló új állapotot érjen el. Fontos megjegyezni, hogy az önszerveződés azt jelenti, hogy nem nyújtanak konkrét információt a megoldásról, és ezért nem adhatók külső információk a helyes vagy helytelen végrehajtásról. Emiatt a differenciált tanulásról szóló legtöbb tanulmányban a beavatkozások nem járnak ismétléssel vagy külső visszajelzéssel.

Az állandó módosítások miatt a rendszer elegendő visszajelzést kap magától, ezért a további külső visszacsatolás már nem hoz további hasznot. Az eddig rendelkezésre álló tanulmányok többsége kevés előnyt társít az ismétlődő tanuláshoz az elsajátítási szakaszban, ezzel szemben a következő tanulási vagy megtartási szakaszban nagy jelentőséggel bír.

Mivel ideális esetben a gyakorlatok nehézsége igazodik a sportoló teljesítményének ingadozásához – azonban ezek nagyon egyéniek és érzelmektől, fáradtságtól vagy a zenétől is függhetnek – feltételezhető, hogy az optimális rezonanciát és így a maximális variációt mindig adaptálni kell egyénre és helyzetre. A differenciált tanulás szerinti agyi elektromos aktiválással foglalkozó legújabb tanulmányok mind a hagyományos megközelítésekkel szembeni előnyöket, mind az optimális variáció egyéni függőségét alátámasztják. Ennek ellenére még mindig sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a motoros tanulás variációiról.

Életrajz:

Fizikát, sporttudományt, neurofiziológiát és pedagógiát tanult. Doktoriját biomechanika területén szerezte a Frankfurti Egyetemen (Németország) 1990-ben. 2007-től a Mainzi Egyetem edzés- és mozgástudományi elnöke. A világ minden táján tevékenykedik vendégprofesszorként. Hazai és nemzetközi élsportolókkal konzultál 1985 óta.

Prof. Christian Herrmann

elnök, Zürichi Tanárképző Egyetem / Testnevelési Szakértői Csoport

Alapvető motoros kompetenciák mérése és monitorozása Európában (BMC-EU)

november 18., 14h00–15h00

A testnevelés lényegi célja az alapvető motoros kompetenciák népszerűsítése. Ezen kompetenciák kiemelten fontos meghatározó tényezői a sporton belüli önkéntes tevékenységek megalapozásának és az egészségfejlesztő testmozgás (HEPA) támogatásának a sportban és a fizikai aktivitásban való fokozott részvétel révén (Herrmann et al., 2019). Ezek alkotják a fizikailag aktív életmód kialakításának alapvető követelményeit. Az alapvető motoros kompetenciák hatékony népszerűsítéséhez a tanároknak ismerniük kell tanítványaik képességeit. Ezen igény kielégítésére fejlesztették ki a MOBAK eszközöket (www.mobak.info), amelyek érvényes és megbízható információkat nyújtanak a tanulók motoros kompetenciájának szintjéről (MOBAK-1-4, Herrmann, 2018). A kompetenciák egyéni mérése lehetővé teszi a tanárok számára, hogy azonosítsák a speciális igényű csoportokat, és különleges támogatást kezdeményezzenek az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A BMC-EU projektben (www.mobak.info/bmc-eu/) az alapvető motoros kompetenciák mérését Európa tizenkét országában végezték, 6 és 10 év közötti általános iskolás tanulókkal. Az 4590 elemszámú első és második osztályos (M = 6,90 év, SD = 0,63) és 2138 elemszámú harmadik és negyedik osztályos (M = 9,38 év, SD = 0,71) összminta alapján az előadás bemutatja, hogy az alapvető motoros kompetenciák hasonlóan strukturáltak-e minden részvevő országban. Ezt követően a teljesítményszinteket országonként hasonlítjuk össze, és viszonyítjuk az endogén (BMI, nem, életkor) és az exogén tényezőkhöz (például a tanórán kívüli sportok).

Referenciák

Herrmann, C. (2018). MOBAK 1-4: Test zur Erfassung motorischer Basiskompetenzen für die Klassen 1 – 4. Hogrefe Schultest. Hogrefe.

Herrmann, C., Heim, C. & Seelig, H. (2019). Construct and correlates of basic motor competencies in primary school-aged children. Journal of sport and health science, 8(1), 63–70. https://doi.org/10.1016/j.jshs.2017.04.002

Bio:

Christian Herrmann a svájci Zürichi Tanárképző Egyetemen dolgozik. Kutatása az alap motoros kompetenciák fejlesztésére fókuszál.