A rendszeres sportolás az egyik legjobb immunerősítő, mégis keveset mozogtak a gyerekek az új típusú koronavírus járvány tavaszi hulláma alatt

A Magyar Diáksport Szövetség a járványügyi készültség időszakában segítséget nyújtó iránymutatásokat dolgozott ki az iskolai testnevelés és diáksport területén.

Sajnos igen alacsony arányban végeztek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelő, legalább napi 60 perc testmozgást az iskoláskorú gyermekek a tavasszal bevezetett kijárási korlátozások alatt.  A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által vezetett európai felmérés szerint a tanulók mindössze 20%-a, vagyis mindössze 5-ből 1 gyermek volt aktív legalább az ajánlott időtartamban. A tanulók emellett – a digitális oktatásnak köszönhetően – jóval több időt töltöttek képernyő előtt a javasolt napi legfeljebb 2 óránál. Leginkább azok a gyerekek végeztek megfelelő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitást a korlátozások alatt, akik strukturált napirendet követtek, akik aktívan részt vettek az online testnevelés órákon és akik legalább napi 2 órát játszottak a szabadban.

Az MDSZ 2020. május 15-31. között végzett kutatást (amely elérhető itt) 6-18 éves gyerekek körében, melyben csaknem 9000 fő vett részt 11 európai országból. A felmérés során kutatóink és közreműködőink arra keresték a választ, hogy mennyit mozogtak a gyermekek a járvány hatására bevezetett korlátozások során, illetve mi befolyásolta az aktivitásukat.

A WHO ajánlása szerint iskoláskorú gyermekek számára az egészséges testi, pszichés és idegrendszeri fejlődéshez legalább napi 60 perc közepes vagy nagy intenzitású testmozgás szükséges. (Ezt az intenzitást akkor érjük el, ha megemelkedik a pulzus és a légzésszám, mint például futás, kerékpározás, úszás esetében.) Tanítási időszakban az iskoláskorúak a szükséges mozgás jelentős részét az iskolához kötődő tevékenységekkel szerzik meg (pl. a mindennapos testnevelés órákon, a tanórák közötti szünetekben, tanítás utáni iskolai sportfoglalkozások alkalmával, illetve az iskola és az otthonuk közötti aktív közlekedés során). A március közepén elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend életbe lépése, a játszóterek és parkok bezárása, a csoportos edzések megtiltása hatalmas kihívás elé állította a családokat. A felmérés azt mutatja: a távolléti oktatás egyik legmostohább gyermeke sajnos a testnevelés tantárgy volt. Magyarországon a tanulók csaknem egyharmada nyilatkozta ugyanis azt, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán. Nem túl biztató ugyanakkor, hogy akik részt vettek, azoknak is csupán kb. harmada volt aktív az online testnevelésórákon. A fiatalabbak ezúttal is jóval motiváltabbnak mutatkoztak, ugyanis a 6-10 évesek 32,1%-a végzett minden nap legalább 60 perc, legalább közepes erősségű mozgást, míg a 11-14 évesek körében ez az arány már csak 20,5%, a 15-18 évesek között pedig csak 15,5%. A fiúk – szintén trendszerűen – aktívabbnak mondhatók a lányoknál: 24%, illetve 16% volt a napi aktivitás nemek szerinti aránya. A falusi, kistelepülési környezet és életmód is kedvezett a mozgásnak, illetve akinek kutyája, kertje van, szintén nagyobb arányban mozgott napi rendszerességgel. A legerőteljesebb hatása azonban a strukturált napirendnek volt a gyerekek mozgására: akik a kijárási korlátozások során meghatározott napirend szerint élték az életüket, azoknak 31%-a, akik napirend nélkül éltek, azoknak mindössze 15%-a érte el az ajánlott aktivitást. A legnépszerűbb mozgásformák a séta, kerékpározás, kocogás/futás, illetve a futball voltak, tehát a kültéri aktivitás vonzotta leginkább a fiatalokat. Az MDSZ a felmérés gyorsjelentésének nyilvánosságra hozásával is arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy járványhelyzetben a testnevelés oktatása, a rendszeres iskolai testmozgás és sport háttérbe szorulhat, amely hosszútávon a tanulók egészségét veszélyezteti. Az óvodai és iskolai testmozgás, testnevelés és a rendszeres sporttevékenység a felnövekvő generációk testi-lelki és szellemi egészségének záloga, személyiségfejlesztésének kiemelt eszköze.

A testnevelés és egészségfejlesztés tanulási terület a Nemzeti Alaptanterv meghatározó eleme, egyenrangú bármely másik tanulási területtel és közismereti tantárggyal, ezért a testnevelés tanórák elhagyása, az iskolai sportköri foglalkozások megszervezésének háttérbe szorítása, az óra- és foglalkozásszám, vagy időkeret csökkentése nem csupán etikátlan, hanem jogszerűtlen is. Éppen ezért kiemelten lényeges, hogy az intézmények és a pedagógusok az iskolai testnevelés órákat, valamint az iskolai sporttevékenységet és egészségfejlesztő mozgásprogramokat a jövőben az aktuális járványhelyzet előírásokhoz igazodóan, biztonságosan és egyben megfelelő hatékonysággal tudják megszervezni.

A 2020/2021. tanév a COVID-19 járványügyi készültség jegyében indul el a jövő héten. A nevelési-oktatási intézményeknek számos ponton igazodniuk szükséges az aktuális járványügyi helyzethez, amelyre reagálva az MDSZ – hasonlóan számos nemzetközi és európai szakmai szervezethez –megfogalmazta részletes szakmai iránymutatásait az iskolai testnevelés és az iskolai sporttevékenység megvalósítására. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai lektorálásával készült dokumentum, amely részletesen az alábbi felületen olvasható, a következő alapelveket fogalmazza meg:

1. Az időjárási körülmények figyelembevételével törekedni kell a szabadtéri testnevelésórák és sportfoglalkozások megvalósítására.
2. A tanórákon részt vevő tanulói létszámnak megfelelően biztosítani kell lehetőleg a megfelelő távolság tartását. Ehhez szükséges lehet helyszínmódosítás, vagy az osztályok tanulócsoportokra bontása.
3. A sportfoglalkozásokon törekedni kell a testi kontaktus elkerülésével járó mozgásformák alkalmazására.
4. Minden tanóra és foglalkozás előtt és után biztosítani kell az alapos kézmosást, kézfertőtlenítést.
5. Amennyiben a testmozgásra használt teremben nincs lehetőség a folyamatos légcserére, szellőztetésre, abban az esetben nem engedélyezhető a beltéri foglalkozások megtartása.
6. Lehetőség szerint olyan sporteszközök használata javasolt, amelyeket könnyen fertőtleníteni lehet minden tanórai használatot követően. A sporteszközök használatakor törekedni kell arra, hogy egy-egy foglalkozáson minimális legyen az eszközök cseréjéből, átadásából adódó vírusterjedés lehetősége. Jó megoldás, ha egy tanórán csak egyvalaki dolgozik egy adott eszközzel.
7. A maszkhasználat nagy intenzitású mozgások alatt tilos.

A szakmai iránymutatásban az MDSZ számos módszertani és didaktikai megvalósítási lehetőséget és tartalmat is javasolt a testnevelést oktató pedagógusok számára, amelyek a részletes iránymutatásoknak megfelelnek.