Pandémia sokk

Rendszeres testmozgás, jó levegő, társas kapcsolatok –
ez kell most az eddig bezárt kamaszok testének és lelkének

Bezártság, kiégés, krónikus mozgáshiány, képernyőfüggés, szorongás, szociális elszigetelődés és enerváltság – csak néhány jelenség azok közül, amelyeket a gyerekek és kamaszok átélnek a több mint egy éve tartó pandémia körülményei és hatásai miatt. Ezek azok a szakemberek és szülők által beazonosított nehézségek, amelyekkel – függetlenül attól, hogy valaki átesett-e a betegségen vagy sem – az iskolások nap mint nap küzdenek. A diákok fizikai inaktivitása drámai méreteket ölt, mindemellett rendkívüli mértékben beszűkült a szociális életük, az új, inspiráló élményekkel pedig legfeljebb a képernyő előtt töltött (túl hosszú) idő során találkoztak. A világot számukra – kis szünetet leszámítva – 14 hónapja a digitális tér jelentette. Hogyan segítsük őket vissza az egészséges, korosztályuknak megfelelő mindennapi életbe? A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a gyerekeket, kamaszokat motiváló, inspiráló, mozgásra és társas együttlétre ösztönző kampányt indított, melyben a szülőknek is segítséget nyújtanak az új helyzethez való alkalmazkodásban, megoldáskeresésben. A kampány az EFOP 3.2.8. T.E.S.I.-2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében című projekt keretében valósul meg.

Mozgás, szabad tér, társas érintkezések

Ebből a három dologból biztos, hogy mindenki hiányt szenvedett, ha nem is egyforma mértékben. A gyerekek és kamaszok számára azonban ez sok esetben sokkoló és romboló, egészségkárosító hatással bír. A testmozgás, a szabad levegő és szociális kapcsolódás olyan természetes része az életüknek, amely hozzájárul a mentális és fizikai kiegyensúlyozottsághoz. Mindhárom tartós (a legtöbbször együttes) megvonása komoly, olykor drámai hatás váltott ki a korcsoportban.

Most azonban a felnőttek feladata, hogy a gyerekeket, kamaszokat segítsék abban, hogy egy új, akár a pandémia előttinél is jobb minőségű, egészséges életvezetési mintát alakítsanak ki. Ennek során cél, hogy kedvet és lehetőséget teremtsenek a közösségi élmények megszerzésére és a fizikai aktivitásra – az újranyitás során még mindig szem előtt tartva a biztonságos távolságtartás szabályait és a fokozatosságot.

Beszűkült tér, beszűkült mozgástartomány

Az egy évvel ezelőtti, majd 2021 őszén ismét életbe lépő korlátozások egyértelműen megmutatták hatásukat az iskolás korcsoportokban. Első és legszembetűnőbb hatás a fizikai tér korlátozásával egyenes arányban a fizikai aktivitás csökkenése.

A Magyar Diáksport Szövetség már az első hullám és az idei karantén-időszakában is felmérést indított azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan hatottak a bevezetett korlátozások a 6 és 18 év közötti diákok testmozgási szokásaira. A kutatásokból az derült ki, hogy igen alacsony volt azok aránya, akiknek a testmozgásmennyisége és intenzitása elérte az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi legalább 60 percet: 2020-ban csupán a lányok 16,3%-a, míg a fiúk 23,8%-a mozgott minimum ennyit, ez az arány pedig 2021-re a felére csökkent! A legnépszerűbb mozgásformák a séta, a kerékpározás és a kocogás/futás voltak.

Ezzel párhuzamosan a gyerekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen meghaladta az ennek a korosztálynak ajánlott napi legfeljebb 2 órát, hiszen tavaly hétköznap átlagosan 3,7 órát, hétvégén 3,5 órát töltöttek a gyerekek a képernyők előtt, ez 2021-re hétköznap 5,2 órára emelkedett. Ehhez képest a digitális iskolai munkarendben a mozgás sok esetben nem is kapott teret: 2020-ban a tanulók több, mint a negyede (27,9%) azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán, ez 2021-re kicsit javult, 13,6%-ra.

A testnevelés órák elmaradása, a szabadidős sportolás eltűnése, a napi mozgásról való leszokás nem csak fizikai, hanem mentális tüneteket is eredményez. A sport, a rendszeres mozgás segít az önállóság és a küzdeni akarás kialakulásában, sőt fejlesztésében, elmaradása pedig ennek az ellenkezőjét okozza. A mozgás hiánya az elsődleges fizikai jeleken túl gyorsan mutat lelki, viselkedési tüneteket, mint enerváltság, mentális lustaság, akaratgyengeség, céltalanság és örömtelenség érzete. A rendszeres fizikai aktivitás, a napi mozgás visszaépítése a gyerekek, kamaszok életmódjába most az egyik legfontosabb feladata a szülőknek, pedagógusoknak, a társas élet újraindítása mellett” – fogalmazott Boronyai Zoltán, az MDSZ testnevelési szakértője.

Unalom, ingerlékenység, magány

Az előzőn túl számos további felmérés és kutatás vizsgálta az utóbbi egy évben a pandémia jelenségének a gyerekekre gyakorolt hatásait. Egy európai felmérésben 3 és 18 év közötti iskolások szüleinek megkérdezését követően az eredmények azt mutatták, hogy a 85,7%-uk szerint gyermekeik érzelmei és viselkedése megváltozott a karantén alatt. A leggyakrabban megfigyelt változások a koncentrálási nehézségek, az unalom, az ingerlékenység, a nyugtalanság, a magány és az aggodalmak voltak. A kanadai Hospital for SickKids új kutatása szerint a világjárvány első hullámában a gyermekek és a fiatalok nagy többsége mentális egészségkárosodást szenvedett. A társadalmi elszigeteltségből származó nagyobb stressz, beleértve a fontos események törlését és a személyes társas interakciók elvesztését, erősen összefüggött a mentális egészség romlásával. A megváltozott viselkedés részint az ő eredményeik szerint is a jelentősen lecsökkent mozgásmennyiségnek és intenzitásnak köszönhető.

Elmaradt a leválás

A kisebb gyerekek talán jobban vették az akadályokat, hiszen ők még szívesebben töltenek időt szüleikkel és motiválhatók családi kirándulásokkal. Nehezebb helyzetbe kerültek ellenben a kamaszok.A serdülőkor önmagában is egy szélsőségekkel teli időszak, amit a járványhelyzet és a kijárási korlátozás tovább nehezített a kamaszok számára. Ezek a tényezők akadályozhatták a serdülőkori leválást és identitáskeresést, pedig a leválás, mint ennek a korszaknak a legfontosabb feladata, áthatja a szülőkhöz és a családhoz való kapcsolódást is” – mondja Pap Erika, a MURMO Szakpszichológiai Központ szakmai vezetője, az MDSZ mozgásra ösztönző kampányának pszichológus szakértője, aki szerint a családoknak érdemes azokat a közös megküzdéseket együtt feleleveníteni, amelyek visszaállíthatják a családi rendszer rugalmasságát, és a kamaszok lélektani szükségleteihez is illeszkednek.

Engedd ki a valóságba!

Nehéz feladat a szülőnek több hónapnyi féltés, akár tiltás után most azt mondani a kamasznak: menj, légy a kortársaiddal. Pedig a kamaszoknak most erre van szükségük. Boronyai Zoltán szerint a kampányuk pontosan azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek jobban legyenek lelkileg – és ennek elengedhetetlen része a mozgás, a szabad levegő és a barátok.A legjobb immunerősítő és stresszkezelő megoldás az aktív játék és a sport. Ezért a családok figyelmét most kell felhívni arra, hogy a következő – különösen a nyári – hónapokat a gyerekek és a fiatalok a lehető legtöbbször szabadtéren, fizikailag aktívan és a barátaik körében töltsék, ezzel segítenek a legtöbbet a jövőbeni tanulásuk érdekében.” – mondja a szakértő, aki szerint a sport különböző formái eltérő hatással lehetnek a lelkiállapotunkra.

Az MDSZ a „Mozdulj ki a valóságba!” üzenetét a gyerekeknek, tinédzsereknek szánja, akik döntően a képernyők előtt töltötték az elmúlt hónapokat a digitális oktatás, a barátaikkal való kapcsolattartás miatt, valamint ezt használták a szabadidő eltöltésére is. A fiatal generációt influenszereken és egyéb közösségi média tartalmakon keresztül inspirálják a társas együttlétekre és arra, hogy éljék meg a mozgás nyújtotta örömöket. Többek között öt élsportolónk, Szilágyi Áron, Kovács Katalin, Nagy Tímea, Nagy Laci és Berki Krisztián fognak megosztani motivációs videóüzenetet a saját felületeiken, erősítve a kampány inspiráló üzeneteit.

Az „Engedd ki a világba!” üzenetük pedig kifejezetten a szülőknek szól, hogy bátorítsák a gyerekeiket arra, hogy minél több időt töltsenek mozgással a szabadban, illetve, hogy a barátaikkal új élményeket szerezzenek: adjanak teret a gyerekeknek és a tanév hátra lévő részét, valamint a nyarat arra használják fel, hogy minél többet legyenek társaságban. A kampányban egy testi és lelki feltöltődésre tippeket adó aktivitáskerék is szerepet kapott, amelyet a Városligetben állítottak fel, és amely virtuálisan is megjelenik a kampány weboldalán. Ezen az eszközön kipörgethetik következő aktivitásukat: Fussanak fel az első szembejövő lépcsőn, vagy épp szálljanak le a buszról és gyalog tegyenek meg pár megállót, öleljék meg akivel vannak, vagy rögtönözzenek egy rollerversenyt.

A kampány szakértői szerint fontos, hogy a szülők mellett a pedagógusok is megértsék a gyerekek, kamaszok kihívásait, és támogassák a lelki egészség és egyensúly újbóli megtalálását. Emiatt fontos, hogy a még előttünk álló májusi-júniusi tanítási időszakban az elmaradt foglalkozások bepótlása, a felzárkóztatás és a különórák csak a szükséges mértékben jelenjenek meg az iskolák életében, ne azok domináljanak. A cél, hogy a tavasz végén és nyáron ne a tanuláson legyen a hangsúly, hanem a játékon, még akkor is, ha sok szülő és tanár érzi úgy (vélhetően jogosan), hogy a gyerekek lemaradtak a tanulásban a pandémia hónapjai alatt. Ennél most sokkal fontosabb a mentális jóllétük, melynek birtokában a következő tanévben sokkal többre és jobbra lesznek képesek az iskolások. Hogy miként segítheti a szülő tizenéves gyerekét a fentiek kapcsán, arról a kampány szakértői ajánlásokat fogalmaztak a www.engeddavalosagba.hu weboldalon.

ELÉRHETŐSÉG

telefonszám: (+36-1) 273-3570 fax: (+36-1) 273-3599 e-mail: mdszok@mdsz.hu 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 17.
Ügyfélszolgálat: ingyenesen hívható telefonszám: (+36-80) 402-402 (H-P: 8h-16h) fax: (+36-1) 273-3599 e-mail: ugyfelszolgalat@mdsz.hu

PARTNEREINK