A 2018/2019. tanévtől kezdve új sztenderdek alapján értékeljük a NETFIT® kézi szorítóerő mérésének eredményeit!

A Magyar Diáksport Szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy a legfrissebb tudományos eredmények képezzék a NETFIT®-mérések és az eredmények értékelésének elméleti alapjait. A vázizomzat fittségi profilhoz tartozó kézi szorítóerő mérése tesztre vonatkozóan a 2018/2019. tanév mérési időszakától kezdődően új, felülvizsgált egészségsztenderdek állnak rendelkezésre. A NETFIT® értékelési táblázata és az informatikai rendszer besorolása ennek megfelelően módosul, ezáltal objektívebb visszajelzést kínál a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára.

A következőkben összefoglaljuk az új mérési időszakban megjelenő legfontosabb változásokat,

1. Az kézi szorítóerő mérése tesztnek eddigi kétzónás besorolása (Egészségzóna, Fejlesztési zóna) kiegészül a Fokozott fejlesztés szükséges zónával, vagyis 3 zónássá válik.
2. Megváltoznak a sztenderdértékek, amelyek nemtől és életkortól függően szigorodnak. Ez azt jelenti, hogy az egészségzóna eléréséhez szükséges minimális erőszintet nehezebb lesz elérni.
3. Egyszerűsödik a mérés, és csökken az adatmennyiség, mivel elégséges az erősebb (domináns) kéz erőértékét bevezetni az informatikai rendszerbe. (Eddig a jobb és bal kéz átlagát vette figyelembe a rendszer.)
4. Az informatikai rendszerből lekérdezett kiértékelések visszamenőleg is változnak, az új értékekhez igazodnak.

Háttér

A kézi szorítóerő egészségügyi jelentőségét a csontegészséggel bizonyított összefüggése adja (Ortega és mtsai., 2012). Emellett a test izomerejét is jól jellemző értéket mutat (Turner és mtsai., 1994; Frost és mtsai., 1987). A csontegészség egyik meghatározó indikátora annak denzitás- (sűrűség-) értéke (Johansson és mtsai., 1998; Almeida Paz & Bruno; 2006), amely a csont ásványianyag-sűrűségét mutatja. A csontozat ásványianyag-sűrűsége kiemelkedő jelentőségű a normális csontfejlődésben (Glastre és mstai, 1990; Lloyd és mtsai., 1993). Csökkent csontsűrűségértékek esetén jelentősen nő a csontritkulás kialakulásának veszélye (Bucur és mtsai., 2015), amellyel párhuzamosan fokozott a csonttörés kockázata (Weaver és mtsai., 2016). A terület azért is kiemelkedően fontos, mivel a maximális csonttömeg 90%-át 10-20 éves kor között éri el a fejlődő szervezet (Leonard és mtsai., 2002), továbbá a csontsűrűség megfelelő edzéssel fejleszthető (IOM, 2012). Annak érdekében, hogy az iskoláskorú fiatalok körében tudatosítsuk a rendszeres erőfejlesztés eredményeképpen kialakuló egészséges izomerő és csontegészség jelentőségét, a NETFIT® is tartalmazza a kézi szorítóerőt mérő tesztet.

A teszt értékeléséhez számos, ún. normasztenderd áll rendelkezésre a nemzetközi szakirodalomban (Ortega és mtsai., 2011; Ploegmakers és mtsai., 2013; De Miguel-Etyao és mtsai., 2014; Dodds és mtsai., 2014), amely az alapját adta a NETFIT® által reprezentatív hazai mintán, 2013-ban megállapított egészségsztenderdek kialakításának (Saint-Maurice és mtsai., 2015). Ezek a normasztenderdek – a megfelelő tudományos eredmények hiányában – még nem a csontsűrűség mint objektív kritériumérték szempontjából értékelnek.

A Cooper Intézet szakértői Dr. Pedro F. Saint-Maurice vezetésével, európai kollégákkal együttműködve kidolgozták a csontegészségre vonatkozó egészségügyi minimumértékek vonatkozásában azon életkor-, és nemspecifikus kritériumértékeket, amelyek immáron nemzetközileg elfogadott, az egészség szempontjából meghatározó sztenderdértékeket jelentenek a kézi szorítóerő mérésében (Saint-Maurice és mtsai., 2018). A vizsgálatuk során a részt vevő iskolások kézi szorítóerejét és csontsűrűségét, azok összefüggéseit vizsgálták speciális mérőeszközök segítségével. A kutatás során a csontsűrűség mérését ún. DEXA eszközzel[1] mérték, amely a csontsűrűség legpontosabb mérését teszi lehetővé laboratóriumi körülmények között.

Eredményeik feldolgozásakor a csontsűrűségértékek és a kézi szorítőerő mérésekor kapott értékek összefüggéseit keresték, és megállapították az egészséges csontsűrűséghez minimálisan szükséges erőszint nem- és életkorfüggő határértékeit.

Ez alapján – hasonlóan a 20 m-es állóképességi ingafutás teszt, a BMI és testzsírszázalék értékeléséhez – a kézi szorítóerő mérésének esetében is 3 fittségi zónába kerülhetnek az eredmények (Egészségzóna, Fejlesztés szükséges és Fokozott fejlesztés szükséges zóna).

Az újonnan bevezetett Fokozott fejlesztés szükséges zóna azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriákba eső tanulóknak 5-6-szor nagyobb eséllyel elégtelen a csontsűrűségük azokhoz képest, akik az egészségzónában vannak.

Az új sztenderdértékek jellemzője továbbá, hogy szigorúbbak lettek az eddigieknél. Egyszerűsödik azonban a mérés azáltal, hogy csak az erősebb (domináns) kéz eredményét vesszük figyelembe, mivel a kritériumsztenderdek felállítása is így történt. A jövőben tehát nem szükséges mindkét kéz erőszintjét megmérni és rögzíteni a rendszerben.

Az informatikai rendszer továbbfejlesztése eredményeképpen a már rendszerben lévő eredmények visszamenőleg módosulnak a hosszmetszeti értékelések megjelenítése miatt.

A NETFIT® kézikönyv hamarosan megjelenő második kiadása már az új határértékeket tartalmazza. Emellett a módosított értékekkel megjelenő plakátokat még ebben az évben nyomtatásban is eljuttatja az MDSZ az érintett iskoláknak. Az új plakátok ezen túlmenően elérhetők az MDSZ honlapján az alábbi linken.

Felhasznált irodalom:

1. Almeida Paz, I. C. L., & Bruno, L. D. G. (2006). Bone mineral density. Revista Brasileira de Ciência Avícola, 8(2), 69-73.
2. Bucur, R. C., Panjwani, D. D., Turner, L., Rader, T., West, S. L., & Jamal, S. A. (2015). Low bone mineral density and fractures in stages 3–5 CKD: an updated systematic review and meta-analysis. Osteoporosis international, 26(2), 449-458.
3. De Miguel-Etayo, P., Gracia-Marco, L., Ortega, F. B., Intemann, T., Foraita, R., Lissner, L., … & Molnár, D. (2014). Physical fitness reference standards in European children: the IDEFICS study. International Journal of Obesity, 38(S2), S57.
4. Dodds, R. M., Syddall, H. E., Cooper, R., Benzeval, M., Deary, I. J., Dennison, E. M., … & Kirkwood, T. B. (2014). Grip strength across the life course: normative data from twelve British studies. PloS one, 9(12), e113637.
5. Frost, H. M. (1987). The mechanostat: a proposed pathogenic mechanism of osteoporoses and the bone mass effects of mechanical and nonmechanical agents. Bone and mineral, 2(2), 73.
6. Glastre, C., Braillon, P., David, L., COCHAT, P., MEUNIER, P. J., & DELMAS, P. D. (1990). Measurement of bone mineral content of the lumbar spine by dual energy x-ray absorptiometry in normal children: correlations with growth parameters. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 70(5), 1330-1333.
7. Institute of Medicine. (2012). Fitness measures and health outcomes in youth.
8. Johansson, C., Black, D., Johnell, O., Oden, A., & Mellström, D. (1998). Bone mineral density is a predictor of survival. Calcified tissue international, 63(3), 190-196.
9. Leonard, M. B., & Zemel, B. S. (2002). Current concepts in pediatric bone disease. Pediatric Clinics, 49(1), 143-173.
10. Lloyd, T., Andon, M. B., Rollings, N., Martel, J. K., Landis, J. R., Demers, L. M., … & Kulin, H. E. (1993). Calcium supplementation and bone mineral density in adolescent girls. Jama, 270(7), 841-844.
11. Ortega, F. B., Artero, E. G., Ruiz, J. R., España-Romero, V., Jiménez-Pavón, D., Vicente-Rodríguez, G., … & Ciarapica, D. (2011). Physical fitness levels among European adolescents: the HELENA study. British journal of sports medicine, 45(1), 20-29.
12. Ortega, F. B., Silventoinen, K., Tynelius, P., & Rasmussen, F. (2012). Muscular strength in male adolescents and premature death: cohort study of one million participants. Bmj, 345, e7279.
13. Ploegmakers, J. J., Hepping, A. M., Geertzen, J. H., Bulstra, S. K., & Stevens, M. (2013). Grip strength is strongly associated with height, weight and gender in childhood: a cross sectional study of 2241 children and adolescents providing reference values. Journal of physiotherapy, 59(4), 255-261.
14. Saint-Maurice, P. F., Laurson, K., Welk, G. J., Eisenmann, J., Gracia-Marco, L., Artero, E. G., … & Janz, K. F. (2018). Grip strength cutpoints for youth based on a clinically relevant bone health outcome. Archives of osteoporosis, 13(1), 92.
15. Turner, C. H., Forwood, M. R., Rho, J. Y., & Yoshikawa, T. (1994). Mechanical loading thresholds for lamellar and woven bone formation. Journal of bone and mineral research, 9(1), 87-97.
16. Weaver, C. M., Gordon, C. M., Janz, K. F., Kalkwarf, H. J., Lappe, J. M., Lewis, R., … & Zemel, B. S. (2016). The National Osteoporosis Foundation’s position statement on peak bone mass development and lifestyle factors: a systematic review and implementation recommendations. Osteoporosis International, 27(4), 1281-1386.

^[1] dual-energy x-ray absorptiometry (csontdenzitometriás berendezés)