szakmai főtanácsadó, MDSZ
A testkultúrális műveltség szerepe a minőségi testnevelés európai keretrendszerében
2018. november 16. 11:15–11:40
A minőségi testnevelés oktatására vonatkozóan számos nemzeti és nemzetközi szervezet (pl. DSLV, UNESCO, FIEP, AIESEP, SHAPE-AMERICA, EUPEA) fogalmazott meg szakmai állásfoglalást az elmúlt évtizedben. Ezen állásfoglalások egyik közös eleme a testkulturális műveltség fogalma (physical literacy), mint a testnevelés tantárgy oktatásának stratégiai célja. A testkulturális műveltség meghatározása többféleképpen is megjelenik a szakirodalomban, amelyek közül nemzetközi színtéren is több definíció létezik (Shape-America, 2013; Whitehead, 2014; Fischer, Repond & Diniz, 2011, Dudely és mtsai, 2017). Magyarországon leginkább a testi-lelki műveltség (Rétsági és mtsi, 2011) és a testkultúra (Takács 1972, 2005; Báthori, 1994) kifejezések kerültek a középpontba, kevéssé magának a testkulturális műveltség fogalomnak a történeti és értelmező meghatározása. Legújabban az „egészségorientált, korszerű integrált testkulturális tudás” (Rétsági, 2015) megjelenését is láthatjuk.
Az előadás során áttekintjük a fenti meghatározásokat, egyben bemutatjuk az MDSZ és 6 nemzetközi partneregyeteme által megvalósított, és az Európai Bizottság által sikertörténet minősítést szerzett Erasmus+ projektben (http://www.mdsz.hu/en/shape/) létrehozott rendszert, a minőségi testnevelés oktatásának tartalmi keretrendszerét, amely az EFQPE (European Framework of Quality Physical Education) elnevezést kapta. Az EFQPE saját testkulturális műveltség értelmezését 5 tanulási területre vonatkozóan részletezi ((1) Mozgásműveltség (2) Egészségfejlesztő testmozgás (3) Egészségtudatosság a testmozgáson túl (4) Önismeret és énhatékonyság (5) Problémamegoldó, konstruktív gondolkodás) és az európai képesítési keretrendszerhez (EKKR) illeszkedően, annak 4 szintjére vonatkozóan tartalmazza azokat az ismereteket, készségeket, kompetenciákat (autonómia és felelősségvállalás) és attitűdöket, amelyek az iskolai testnevelés egyik kiemelt céljához, a testkulturális műveltség kialakításához szükségesek. A keretrendszer modern, tudományosan megalapozott és lehetőséget kínál a soron következő NAT felülvizsgálattal összefüggő tartalomfejlesztéshez. Előadásunkban ezt a keretrendszert mutatjuk be.