Az MDSZ stratégiai igazgatója
Minőségi testnevelés – avagy az UNESCO iránymutatásai a szakpolitikai szereplők számára
november 16., 10:25-10:50
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakterületileg érintett szakosított szervezetei az elmúlt évtizedekben számos esetben tartottak tükröt, és mutattak meg lehetséges fejlesztési, fejlődési lehetőségeket a tagállamoknak. Míg napjainkban a WHO komoly kutató és fejlesztő tevékenységet végez a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzése (Global Action Plan for the Prevention and Control of NCDs 2013-2020), közte hangsúlyosan a fizikai aktivitás (GAPPA 2018-2030 – WHO Global Action Plan for Physical Activity) és – különösen európai térben – az egészségfejlesztő testmozgás koncepciója mentén (HEPA Europe – European network for the promotion of health-enhancing physical activity), addig az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) hosszú ideje foglalkozik a minőségi testnevelés kérdéseivel.
Az UNESCO 1978-as, testnevelésre, testmozgásra és sportra vonatkozó Nemzetközi Chartája[1] – immár négy évtizede – a következő ajánlásokat fogalmazta meg a részes államok számára:
- legyen a testneveléshez való hozzáférés, minden gyerek számára alapvető emberi jog;
- ismerjék fel a kormányok, hogy a minőségi testnevelés a jól képzett pedagógusokon és a szakszerű tervezésen múlik;
- invesztáljanak a pedagógusképzésekbe és a szakmai továbbképzésekbe, fejlesztésekbe;
- támogassák a minőségi testnevelés hatékonyságának növelését célzó kutatásokat;
- dolgozzanak együtt a nemzetközi támogató szervezetekkel annak érdekében, hogy a segélyezési programok során testnevelési tartalmakat is használjanak.
Az UNESCO 2015 novemberében a jelentkező új kihívások okán felülvizsgálta a Chartát[2], és az eredeti célkitűzések mellett olyan egyetemes alapelveket is magáévá tett és hangsúlyoz immár, mint a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás a sportban és a sport által. A felülvizsgált Charta előtérbe helyezi ezen túlmenően a rendszeres testmozgás jótékony hatásait, a sport fenntarthatóságát, a fogyatékossággal élő emberek befogadását és a gyermekek védelmét is.
Az UNESCO mindemellett szintén 2015-ben publikálta szakpolitikai döntéshozóknak szóló iránymutatásait és annak módszertanát a minőségi testnevelés területén,[3] és megkísérelte létrehozni a minőségi testnevelési rendszerek ellenőrzési listáját a kormányok, a döntéshozók számára.
Előadásomban egyrészt bemutatom az UNESCO iránymutatásait, és az ellenőrzési lista alapján megkísérlek következtetéseket levonni elsősorban a magyarországi körülményekre vonatkozóan.
[1] http://unesco.org/education/pdf/SPORT_E.PDF
[2] http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002354/235409e.pdf
[3] http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002311/231101E.pdf