Az MDSZ szakmai igazgatója
HEPA és grassroots sport az iskolában
2016. november 11. 10.40–11.15

HEPA és grassroots sport. Két olyan koncepció az uniós szakpolitikában, amiről egyre többet tudunk, de még mindig nem eleget. Azután, hogy az Európai Unió szervei, illetve az általuk felkért szakértői csoportok, tanácsadó testületek kimunkálták e két koncepció alapjait, ideje a gyakorlattal foglalkozni – az oktatás és a sport keresztmetszetében is. Mit tehetünk azért, hogy az egészségfejlesztő testmozgás a diákok és a családok életének része legyen, és alternatíva legyen napjaink egyik legnagyobb kihívásával, az ülő életmóddal szemben?
Előadásomban arra kívánok rámutatni, hogy a gyerekek hús-vér emberek, jól körülírható napi rutinokkal, így mozgásos viselkedésük befolyásolása mindannyiunk közös feladata. Az iskolaigazgatók, a gyakorló pedagógusok, az egészségügyi és sportszakemberek, valamint a családok, különösen a szülők közös ügye és felelőssége.  Mit kell tennünk azért, hogy ez a misszió ne csupán üres – tudományos − fecsegésnek tűnjön a gyerekek szemében?
Hogyan ismerhetjük meg a Z és az alfa generáció kommunikációs és fogyasztási szokásrendszerét? Hol és mikor, milyen eszközökkel lehetünk képesek megragadni a gyermeki és a szülői motivációkat? Fel tud-e nőni ehhez a nagy ívű feladathoz az iskolarendszer és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatók? Előadásomban kitérek arra, hogy a sportszervezetek, a klubok hogyan tudnak a tantervekben életkor-specifikus tartalmakat megjeleníteni, és – meglátásom szerint − milyen modellek lehetnek alkalmasak Magyarországon arra, hogy minél több gyerek foglalkozzon saját maga mozgásos viselkedésével, egészséges életvezetésével, és válasszon magának mozgásformát, sporttevékenységet azért, hogy azt élethosszig művelje, űzze.

Youth Sport Trust fejlesztési menedzser, Egyesült Királyság
Mi a Quality Mark és miként működik az egyesült királyságbeli iskolákban?
2016. november 11. 10.20–10.40

Az előadás bemutatja a Youth Sport Trust által kifejlesztett Quality Mark nevű online önértékelő eszközt, amelynek segítségével az iskolák a testnevelés és az iskolai sport területén országosan elismert minőségbiztosítási tanúsítványt szerezhetnek. A részben iskolák által és velük együttműködésben létrehozott eszköz lehetőséget kínál arra, hogy az iskolák négy olyan területen is megvizsgálják az általuk alkalmazott gyakorlatokat, amelyekre a nemzeti felülvizsgálati keretrendszerek és kormányzati stratégiák is kitérnek. Az eszköz célja a testnevelés-oktatási módszerek felülvizsgálatán túl az is, hogy az iskolák prioritásokat fogalmazzanak meg az egész intézményt vagy tantárgycsoportokat érintő fejlesztési terveikben, és besorolják magukat a feltörekvő (bronz), megbízható (ezüst) vagy kiemelkedő (arany) kategória egyikébe.

Az EUPEA (Európai Testnevelési Egyesület) elnöke
EUPEA és az egészségfejlesztő fizikai aktivitás
2016. november 10. 14:30–15:00

Az EUPEA (European Physical Education Association), mint a Testnevelő Tanárok Európai Egyesületének ernyőszervezete, ösztönzi és támogatja a testnevelést. Ily módon iskolai környezetben az Egészségfejlesztő Fizikai Aktivitás (Health Enhancing Physical Activity – HEPA) kiemelt jelentőségű az EUPEA számára. Számos, az egyesület hivatalos deklarációi között lévő és a HEPA-t érintő nyilatkozaton túl, az EUPEA nagymértékben kapcsolódik össze európai partnereinek az Európai Bizottság által finanszírozott projektjeiben, melyek legfőbb fókusza a HEPA-ra irányul, mint pl.: Physical Activity Serving Society (PASS) or Active School Communities (ASC). Továbbá 2010 óta, az EUPEA az Európai Bizottság két szakértői csoportjában is megfigyelőként tevékenykedik, amelyek középpontjában a HEPA áll. Ezen megbízások teszik az EUPEA-t fontos érintetté a HEPA népszerűsítésének területén Európában, különösen intézményes keretek között.

dr. Molnár László, MDSZ szakmai igazgató
dr. Csányi Tamás, MDSZ szakmai főtanácsadó
A Magyar Diáksport Szövetség szakmai fejlesztései – 2013-2020
2016. november 10. 10.50–11.35

Előadásunk első részében bemutatjuk a Magyar Diáksport Szövetség stratégiai céljait, szervezeti kereteit, helyét és szerepét a magyar iskolai testnevelésben és diáksportban. Foglalkozunk az MDSZ nemzetközi és hazai szakpolitikai szerepvállalásával, eddig elért eredményeivel és a jövőbeli lehetőségeivel. Kiemelten tárgyaljuk a HEPA Focal point-ként, az Expert Group on HEPA munkacsoportban, valamint a High Level Group on Grassroots Sport elnevezésű szakértői munkában történő részvételünket. Bemutatjuk az ERASMUS + projektjeinket – kiemelten az EURÓPAI Diáksport Napját. Röviden összefoglaljuk az általunk készített T.E.S.I. 2020 elnevezésű szakpolitikai stratégiát, a mindennapos testnevelés minőségelvű megvalósításának, fejlesztésének céljait és intézkedéseit. Ismertetjük a Sport legyen a tied és a Sportágak útja a köznevelésbe munkanevű beavatkozásainkat. Végül kitekintünk az MDSZ jövőbeli stratégiai terveire.
Az előadás második részében bemutatjuk a 2013 és 2015 között megvalósított, a mindennapos testnevelés szakmódszertani támogatását célzó TESIM program, továbbá a diáksport önkéntességet megvalósító TEIS program legfontosabb eredményeit. Áttekintést adunk a NETFIT® fejlesztéséről, és az elmúlt két évben megvalósított országos fittségmérések legfontosabb eredményeiről. Ismertetjük az Európai minőségi testnevelés keretrendszerének (EFQPE) kifejlesztését célzó ERASMUS+ projekt szakmai innovációját. Végül pedig bemutatjuk az MDSZ 2016 és 2021 között megvalósítandó két hazai projektjének céljait és legfontosabb szakmai tartalmait.

Professor Emeritus, University of Worcester, Egyesült Királyság
Az iskolai testnevelés felmérésével kapcsolatos világméretű UNESCO–NWCPEA-projekt összefoglalása
10 November 2016, 12:00–12:30

Az UNESCO és az NWCPEA a projekt keretében globális felmérést készített az iskolai testnevelésről, amelynek célja az oktatási intézményekben folytatott minőségi iskolai testneveléssel és minőségi testnevelőtanár-oktatással és -képzéssel kapcsolatos referenciamutatók kialakítása, valamint a testneveléssel kapcsolatos alapvető igényeket tartalmazó modell alapelveinek kidolgozása. A projekt összhangban áll az UNESCO Testnevelés és Sport Kormányközi Bizottságának (CIGEPS) a testneveléssel kapcsolatos szakpolitikára és annak globális megvalósítására irányuló küldetésével. A felmérés során számos módszert, vagyis pluralista megközelítést alkalmazva gyűjtöttek adatokat több forrás alapján, ideértve a külön erre a célra kialakított, strukturált, az UNESCO hivatalos munkanyelveire és más nyelvekre is lefordított, kvalitatív és kvantitatív adatok gyűjtésére egyaránt alkalmas kérdőívet, valamint olyan információkat, amelyek közelmúltbeli és aktuális nemzetközi, kontinentális régióbeli és nemzeti testneveléstudományi tanulmányokból származnak. A felmérés hátterét elsődleges és másodlagos források széles körén alapuló, átfogó szakirodalmi áttekintés adta. Összességében 234 ország/autonóm terület (Afrikában 43, Ázsiában 23, Európában 57, Közép-Amerikában 24, a Közel-Keleten 15, Észak-Amerikában 61 és Óceániában 11) adatait sikerült összegyűjteni.

A felmérés az alábbi témákat érintette:

1. Az iskolai testnevelés általános helyzete
2. A testnevelésre fordított tantervi időkeret
3. A testnevelés mint tantárgy és a testnevelők helyzete
4. A testnevelési tanterv (célok és témakörök, a tantervben meghatározott tevékenységi területek és nyomon követés, ideértve a minőségbiztosítást is)
5. A testnevelés forrásai (tanárok, létesítmények és eszközök)
6. Esélyegyenlőség (befogadás és nemek, befogadás és fogyatékosság)
7. Partnerségek kialakítása (testnevelés és sport az iskolán kívül)
8. A „Minőségi testnevelés” és a „Minőségi testnevelés-oktatás” elnevezésű mutatók
9. Alapvető szükségletekre vonatkozó modell a testnevelésben
10. Az iskolai testnevelés bevált gyakorlatainak példái

A felmérés eredményei szerint néhány nemzeti – vagy adott esetben autonóm regionális – kormányzat jogszabályok révén bizonyította, hogy elkötelezett az iskolai testnevelés iránt, míg mások a vonatkozó jogszabályokat lassan vagy vonakodva ültetik át a gyakorlatba vagy terjesztik ki a testnevelés-oktatás minőségi aspektusaira. A kép tehát vegyes: néhány országban találkozhatunk pozitív példákkal, bevált (és néhány esetben innovatív) gyakorlatokkal, míg más országokban a kisebb változásoktól eltekintve stagnáló a helyzet, megint másokban pedig viszonylagos hanyatlás tapasztalható. Az alábbi területek adnak okot aggodalomra:

• állandó szakadék az iskolai testnevelési tantervek és a tényleges megvalósítás között, valamint az oktatással kapcsolatos törvények szigorú alkalmazásának hiánya;
• továbbra is elégtelen a testnevelésre szánt tantervi időkeret, amit az előírások és/vagy iránymutatások teljesítésének elmaradása, néhány országban pedig akár azok mérséklése is bizonyít;
• a testnevelési tanterv relevanciája és minősége, különösen azokban az országokban, ahol nagy az esélye annak, hogy a társadalmi vita versengésbe és száraz teljesítményértékelésbe csap át;
• nagyfokú aggodalom a tanárok alapképzése, a tanári utánpótlás, valamint a testnevelés-oktatás erőforráshiánnyal és nem megfelelően képzett testnevelőkkel jellemezhető színvonala miatt – különösen az általános iskolákban –, illetve a nem megfelelő vagy nem kellően elterjedt szakmai továbbképzési lehetőségek miatt;
• széles körben tapasztalható, jelentős hiányosságok a létesítmények, eszközök és tanulási/tanítási anyagok ellátásának minőségét és mennyiségét, valamint azok karbantartását illetően, különösen (bár nem kizárólag) az alacsony jövedelmű országokban; a létesítményekhez és berendezésekhez kapcsolódóan az elégtelen finanszírozás is problémát jelent;
• míg a nemekkel és fogyatékossággal kapcsolatos befogadási politikák és gyakorlatok terén – amelyeket egyébként több országban jól beazonosítható állami törvények támogatnak – némi előrelépés figyelhető meg, a mindenkit megillető egyenlő oktatás és esélyegyenlőség még mindig akadályokba ütközik; különösen a fogyatékkal élő iskolás gyermekek és fiatalok számára nehéz a teljes beilleszkedés olyan szűnni nem akaró akadályok miatt, mint a nem megfelelő infrastruktúra, valamint a jól képzett tanárok és asszisztensek, az akadálymentesített létesítmények és berendezések, és a vonatkozó tanulási és tanítási anyagok hiánya;
• olyan időket élünk, amikor jelentősen hanyatlik a fiatalok általános erőnléti állapota, járványszerűen terjed a mozgásszegény életmód, az elhízottság pedig egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul néhány országban ezeket a problémákat tovább súlyosbítja az iskolák és a lakóközösség közötti nem megfelelő és/vagy elégtelen együttműködés, és ezzel összefüggésben a sporttevékenységekben való részvétel aránya is alacsonyabb.

Elkerülhetetlen, hogy a testnevelés alakulását világszinten folyamatosan formális módon is nyomon kövessük. E rendszeres felügyelet során elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a szakpolitikai retorikát valüban sikerül-e a gyakorlatba átültetni.

Jacob Schouenborg ISCA főtitkár
Az ISCA tevékenysége a HEPA területén
A HEPA koncepció vizsgálata a grassroots sportszövetségek szempontjából

Az előadás témája az ISCA munkájának ismertetése az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése terén a kulcsfontosságú tények, statisztikai eredmények és a SANTE, valamint a MOVE elnevezésű, fizikai aktivitást népszerűsítő fórumok bemutatásán keresztül. Emellett Jacob Schouenborg prezentálja a NowWeMove kampányt és annak kapcsolódási pontjait a HEPA-koncepcióhoz, valamint az ISCA jelenlegi, iskolákhoz kötődő tevékenységeit. Az előadás kitér a sportolást akadályozó tényezőkre és azok megoldásának egészségközpontú lehetőségeire, kiemelve e körben a sport területén működő civil szervezetek aktív bevonását az iskolai környezetben.

Sen. Prof. for European Studies in Physical Education & Youth Sport
Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Európában
2016. november 11. 10.00–10.20

Az iskolai keretek közötti testnevelés néhány európai országban, például Svédországban, Dániában és Németországban immár 200 éves múltra tekint vissza. A rendszeres iskolai testnevelés-oktatás bevezetését a többi európai országban is már a 19. században sikerült többé-kevésbé lezárni, és a svéd tornarendzser egyöntetű átvételével a testnevelés általi egészségjavítás korai céljai is ekkor körvonalazódtak. Bizonyos tekintetben az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje jelentette a következő fordulópontot, amikor a sportot a testnevelés elengedhetetlen részeként népszerűsítették, de nem minden esetben és nem minden európai országban kötötték ezt össze az egészségjavítás céljával. Mindazonáltal a kelet-európai bársonyos forradalmak után, és Nyugat-Európában a mozgásszegény életmód újonnan felfedezett negatív következményei miatt az 1990-es évek közepétől kezdődően több testmozgás javallott a testnevelésben.

Számos nemzeti és nemzetközi testneveléstudományi és egészségügyi tanulmány, valamint nemzetközi testnevelési szervezetek (pl. AIESEP, EUPEA, ICSSPE) jelentései két alapvető elemre hívták fel a figyelmet: a testnevelés hanyatlása más tantárgyakhoz viszonyítva és általában véve az iskola életében, amihez a testmozgás hiánya, az elhízás és a média miatt a gyermekek és serdülők körében kialakuló mozgásszegény életmód párosul, valamint az, hogyan győzhető le ez a kihívás a minőségi testnevelésre vonatkozó több és jobb standard jövőbeli kialakításával. A testnevelés fejlesztésének e két utóbbi elemét érintő hullám legalább több uniós tagállamban is megváltoztatta a testneveléssel kapcsolatos napirendet és fokozott figyelmet irányított a testnevelés és az iskolai élet más szegmenseinek közegészségügyi vonatkozására (egészségfejlesztő testmozgás, HEPA), aminek köszönhetően az utóbbi időben a (minőségi) testnevelést a közegészségügyi program olyan elemeként igyekezték újraértelmezni és népszerűsíteni, amely az egész tantervet áthatja és különböző közösségi alapú, oktatási és egészségügyi célú partnerségek kialakítása révén multiszektorális támogatást nyújt az iskoláknak.

Az iskolai testnevelésórákon történő egészségfejlesztés hatásosságáról szóló világszintű és európai vizsgálatokban sikerült megfogalmazni, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy a következő tényezők mentén kézzelfogható eredményeket érjünk el: a testmozgással töltött idő, a fizikai tevékenység intenzitása, a beavatkozás hossza, az beavatkozás egy- vagy többkomponensű elemei, szülői részvétel, a testtömeg-index csökkentése, az intervenciós csoportban a túlsúlyos gyermekek arányának csökkentése, a médiafelület visszaszorítása, társadalmi jólét növelése. E tényezők meglehetősen különböző halmazainak kiválasztása, a vizsgálati tervek minősége és a beavatkozás időtartama miatt még mindig él egyfajta kettősség a beavatkozáson alapuló kutatás pozitív és negatív eredményeivel kapcsolatban.

Az iskolai testnevelés és az aktív életforma egyéb elemei közötti kapcsolat megteremtése – ideértve a táplálkozás-egészségtan tantárgyakon átívelő oktatását és az iskolai környezetben, de a helyi közösség más oktatási, szociális és közegészségügyi intézményeinek közreműködésével szervezett, tanításon kívüli testmozgást – hozzájárulhat az iskolai testnevelés fizikai, társadalmi és mentális jólléttel kapcsolatos előnyeinek tényalapú bizonyításához.

Auxiliary Professor-Faculty of Human Kinetics – Lisbon University
Javaslatok a fiatalok iskolai testnevelésének ösztönzésére – beleértve a kora gyermekkori motorikus képességek fejlesztését – valamint a sportágazattal, a helyi hatóságokkal és a magánszektorral való értékes együttműködés kialakítására
10 November 2016, 14:00–14:30

A sportról szóló fehér könyvében az Európai Bizottság felismerte, hogy a testnevelés, a mozgás és a sport a gyermekek fizikai, kognitív, társadalmi és kulturális fejlődésének alapvető eszközei.

A sportra vonatkozó második uniós munkaterv (2014–2017) az egészségvédő testmozgás (HEPA) különböző ágazatokban történő elterjesztésére helyezte a hangsúlyt, és felkérte a tagállamokat arra, hogy dolgozzanak ki a sportra, oktatásra, egészségügyre, közlekedésre, környezetre, városfejlesztésre és egyéb érintett ágazatokra vonatkozó összehangolt stratégiákat.

Azt is kiemelték, hogy az iskolai – és különösképp a minőségi – testnevelés lehet azon releváns stratégiák egyike, amely növeli az egészségvédő testmozgás iránti figyelmet és tudatosságot, és képes megvalósítani annak koncepcióját, értékeit és tartalmát a gyermekek és fiatalok körében.

Ennek kapcsán felállítottak egy, a HEPA-val foglalkozó uniós szakértői csoportot, hogy javaslatokat tegyenek az iskolai testnevelés ösztönzésére, beleértve a kora gyermekkori motoros készségek előmozdítását, valamint a sportágazattal, a helyi hatóságokkal és a magánszektorral való interakciók kialakítására.

Tovább foglalkoznak majd a kidolgozott főbb témákkal, a Tanács megállapításaival és azokkal a kihívásokkal, amelyekkel az európai országoknak meg kell birkózniuk az új nemzeti stratégiák és tantervreformok megalkotásakor a fiatalok minőségi testnevelése, fizikai- és sporttevékenysége elterjesztése és népszerűsítése érdekében.

WHO Táplálkozási, fizikai aktivitás és elhízással kapcsolatos program menedzser