Diagnózis: iskolakezdési stressz – Hogyan segítsük kisiskolás gyermekünket a kezdeti nehézségek leküzdésében?

Új arcok, új környezet és új szabályok. Elsősnek lenni nagy élmény, ugyanakkor számos kihívást is magában rejt. A kezdeti, izgalommal és várakozással teli időszakot követően gyakran fordul elő, hogy a kisiskolás fáradtságra, rosszullétre panaszkodik. A fizikai tünetek hátterében sokszor a gyerekeket érő stressz áll. A mozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítség lehet. A grassroots sport szemléletének lényege, hogy a mozgás élmény legyen a gyermek számára. Ez különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a kisiskolás az önfeledt óvodai létből átkerül a szabályokkal, felelősséggel és sokszor versenyhelyzetekkel is teli iskolai környezetbe. Ilyenkor még inkább szüksége van a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgásra, mert az nagyban megkönnyítheti a beilleszkedését, és a segíthet a túlzott stressz kezelésében.

 

Új élmények, új kihívások

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint minden év szeptemberében mintegy 100 ezer kisiskolás kezdi meg az első osztályt. A tavasszal még óvodásként játszó gyerekek a tanterembe lépve egy új életszakaszba kerülnek. A szülő és az óvónő biztonságot adó közelsége helyett az iskolapad kínálta ülő életmód, és új, sokszor igen felelősségteljes feladatok várnak rájuk.

„Az óvodában a kisgyerekek szabadon mozoghatnak, sokkal több idő van a szabad játékra és az óvodai programok során is van lehetőségük felállni, mocorogni. Az új – iskolai élettel járó – szabályok, elvárások és a mozgásszegényebb életmód együttesen ahhoz vezet, hogy a kisgyerek fáradtabb, feszültebb lesz” – magyarázza Vida Ágnes gyermekpszichológus. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szülő mit és hogyan reagál gyermeke viselkedésére, állapotára. „A szülők szeretnének az iskola elvárásainak is megfelelni, ezért gyakran otthon is leültetik a gyereket, gyakoroltatják az iskolai feladatokat, a fáradtságot pedig inkább vitaminkészítményekkel igyekeznek kezelni, vagy pedig a passzív pihenést választják az aktív helyett. A mesenézés, videojátékozás azonban nem segít hatékonyan levezetni a gyermek energiáit, és pótolni a mozgáshiányt. A stresszt legjobban úgy mérsékelhetjük, ha az iskola után a szabad levegőn töltjük az időt, sétálunk, biciklizünk, labdázunk, játszóterezünk, és hétvégenként is törekszünk minél több időt mozgással a szabad levegőn tölteni” – hangsúlyozza a gyermekpszichológus.

A testmozgásnak és a sportnak tehát nem csak fizikai, de lélektani szempontból is pótolhatatlan hatása van. Az iskolai időszak elkezdésével, bár egyre nagyobb arányt tesz ki a diák napi rutinjában az ülő, statikus tevékenység, a napi mozgásszükséglete továbbra is legalább 60 perc lenne[1]. Így a sportolás a kiegyensúlyozott fejlődésnek is fontos eleme.

A sokoldalú sport

A mozgás kedvező élettani hatásai széles körben ismertek. A gyermek- és diáksport szervezői számára éppen ezért az egyik legnagyobb kihívás, hogy szerethető, rendszeres és könnyen hozzáférhető élményforrássá tegye a gyermekek számára a mozgást, elérve ezzel, hogy felnőtt-, sőt időskorban se hagyjanak fel vele.

A hazánkban még kevésbé ismert grassroots sport lényege, hogy a testmozgásra ne csupán úgy tekintsenek a fiatalok, mint szigorú technikai és taktikai szabályok által meghatározott, sikerorientált és csak a másik, a többiek legyőzését díjazó tevékenységre, hanem sokkal inkább egy olyan aktivitás lehessen az életükben, amely pozitív belső élményeket nyújt, kikapcsolódást biztosít, segíti a hosszú távú egyéni fejlődésüket, emellett egészségmegőrző és -fejlesztő hatású és a társadalmi befogadást is elősegíti.

Különösen fontos ez a legkisebbek esetében, amikor az iskolakezdéssel számos esetben teljesítmény- és versenyorientált tanulási környezetbe csöppennek. Az új közösség mellett új típusú elvárásoknak, feladatoknak, pedagógiai kultúrának, óra- és foglalkozásvezetési és -szervezési megoldásoknak kell megfelelniük, ez pedig a fent leírtak alapján komoly stresszt jelenthet számukra. Ennek levezetésére hatásos módszer a sportolás, a mozgás.

A grassroots sport előnyei

Az új szemlélet egyik hazai támogatója és népszerűsítője a Magyar Diáksport Szövetség. A gyermek- és diáksport szakértőjeként az MDSZ hisz abban, hogy a grassroots sport nemcsak abban nyújt merőben újat, hogy új alapokra helyezi a sporttal kapcsolatos élményeket, de hosszú távon mind a szabadidősport, mind pedig a versenysport terén hozzájárulhat a lemorzsolódás vagy éppen a motivációvesztés leküzdéséhez.

„A legtöbb sportágban ma is azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek a szülői vagy az edzői elvárásoknak próbálnak megfelelni. Így a testmozgásban és a mozgásos játékokban megtapasztalható öröm- és élményszerzés helyett inkább a külső motiváció befolyásolja őket, ami idővel – akár megfelelési kényszerben is testet öltő – szorongást, stresszt válthat ki. A grassroots sport alkalmas arra, hogy hosszú távon fenntartsa nemcsak az érdeklődést, a belső motivációt, hanem a sport iránti szeretet és az élethosszig tartó, rendszeres testmozgás iránti igényt is” – fogalmazott Balogh Gábor, az MDSZ elnöke.

A grassroots filozófia egyik alapja a multisport szemléletmód, amelynek célja, hogy minél több mozgásformát, sportágat próbáljanak ki a gyerekek. Ez ugyanis javítja a problémamegoldó képességet, segíti az alapvető mozgáskészségek fejlődését, a kondicionális képességek vagy akár a technikai és taktikai gondolkodás fejlesztését, de jó hatással van a társas kapcsolatok kialakítására és a lelki egészség állapotára is, például a depresszió és a kiégés megelőzésén keresztül.

Az MDSZ az EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektje keretében több kezdeményezéssel és programmal igyekszik segíteni a grassroots sport szemlélet meghonosítását. Az MDSZ idén tavasszal indította útjára iskolai grassroots sport- és mozgásfesztivál-sorozatát. Ennek keretében 2020 tavaszáig Magyarország kevésbé fejlett régióiban is olyan rendezvényeket szervez általános iskolás gyermekek számára, amelyek egy időben egyszerre több állomáson, változatos sport- és játéktevékenységeken keresztül kínálnak tanulási és tapasztalatszerzési lehetőséget a részt vevő gyerekeknek az eredménykényszer terhe nélkül.

A szövetség ezen felül 2016 óta folyamatosan szervez ingyenes pedagógus-továbbképzéseket, amelyek a játék- és egészségközpontúságra, az ajánlott napi mozgásmennyiség biztosítására, a versenyhelyzetek kontrollált, azaz szabályozott használatára helyezik a hangsúlyt az iskolai testnevelésben és a diáksportban, segítve ezzel az iskolai és iskolán kívüli élménycentrikus sportfoglalkozások elterjedését. „A továbbképzéseket két év alatt eddig mintegy ötezren végezték el grassroots labdarúgás és szivacskézilabda témákban, idén ősszel pedig már röplabda és judo sportágakban is indulnak grassroots sport megközelítésű tréningek. Mivel kisiskolásokról van szó, lényeges, hogy e továbbképzések mindegyike segíti az alsó tagozatos oktatást, így különösen a tanítóknak, tanítónőknek jelenthet komoly segítséget a szemléletbeli megújuláshoz, a módszertani repertoár bővítéséhez és végső soron ahhoz, hogy a jövőben magabiztosabban vezessék a testnevelésórákat és a sportfoglalkozásokat, vagy akár bekapcsolódjanak a diáksport mozgalomba, a fesztiválok megvalósításába” – tette hozzá Balogh Gábor.

Mit tehet a szülő, ha fáradékonyságra és rosszullétre panaszkodik elsős gyereke?

Lehetséges, hogy iskolakezdési stressz húzódik a háttérben. Ennek feloldására a mozgás lehet a megfelelő módszer, tehát a passzív kikapcsolódás helyett ösztönözzük gyermekünket a mozgásra. Fontos viszont, hogy a sportot megfelelően csempésszük vissza a gyerek életébe, és ne újabb stresszhelyzetet teremtsünk vele. Keressünk tehát olyan mozgásformát a kisiskolásnak, amely élményt nyújt számára, ahová örömmel jár, ahol az iskolával járó kötöttebb életmód mellett kiélheti mozgásigényét, barátokat szerezhet és sikerélménye lehet. Érdemes az iskolai sportfoglalkozások körül tájékozódni, és biztatni a gyermeket, hogy próbáljon ki minél több mozgásformát. Hagyjuk, hogy ő találja meg a saját sportját, amelyben örömét leli és sikereket él meg. Ne kényszerítsük a kisiskolást eredménykényszerbe, hanem hagyjuk, hogy saját örömére mozogjon, ezzel segítve őt, hogy a mozgáshoz élete végéig kötődjön. 

[1] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális ajánlásában legalább napi 60 perc közepes és magas intenzitású fizikai aktivitást javasol az 5–17 éves korosztály számára.

  • Egyéb hírek

    Decathlon B33 Diákolimpia®- Megvannak a Régiós Döntők helyszínei és időpontjai!

    |

    RÉGIÓ IDŐPONT HELYSZÍN I. 2020. február 05. Szombathely, Boldog Brenner János Gimnázium II. 2020. február 04. Budapest, Tüskecsarnok III. 2020. február 12. Miskolc, Egyetemi Csarnok IV. 2020. február 11. Budapest, Tüskecsarnok I. Régió: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye, Zala megye II. Régió: Somogy megye, Baranya megye, Tolna megye, Fejér megye, Budapest III. Régió: Borsod-Abaúj-Zemplén […]

    Decathlon B33 Diákolimpia®- Régiós döntőbe jutott csapatok

    |

    Megvannak a régiós döntőbe jutott csapatok! Régiós döntőbe jutott csapatok 2019-2020 A régiós döntők helyszínei és időpontjai hamarosan meghirdetésre kerülnek. Figyeljék a hivatalos honlapokat és facebook oldalunkat további információkért. Sok sikert kívánunk a csapatok szerepléséhez! Forrás: Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

    Az új kézilabda akadémiai rendszert a Magyar Diáksport Szövetség is támogatja 

    |

    A Magyar Kézilabda Szövetség és a Magyar Diáksport Szövetség együttműködési megállapodása szerint az MDSZ fontos szerepet kapott az újonnan felállított kézilabda elitképzési rendszerben. Az MKSZ rendszere hat akkreditált akadémiát, további akadémiai alközpontokat tartalmaz, illetve az MDSZ-szel együttműködésben folytatja a „Kézilabda az iskolában” programot. Ezen program mentén az ország szinte minden iskolájába eljuthat a sportág, és […]

    Elkezdődött a mérési időszak az iskolákban

    |

    Elkezdődött a mérési időszak az iskolákban, így a tanév végére pontos képet kapnak majd a pedagógusok, a szülők és a döntéshozók a diákok fittségi állapotáról, és amennyiben szükséges, a tanulók személyre szabottan kaphatnak útmutatást fizikai és fittségi állapotuk javításának érdekében. A NETFIT® egészségközpontú értékelési rendszer, az egészség szempontjából meghatározó szempontok szerint mér (állóképesség, testösszetétel és tápláltság, vázizomzat […]

    kommunikációs (social media) menedzser

    |

    A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) közhasznú civil szervezet, mely meghatározó szereplő az iskolai testnevelés és sport, valamint az egészségfejlesztő testmozgás területén. Az MDSZ 32 éve hirdeti meg a Diákolimpiát, a diáksport egyelten országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyét, de az egészségfejlesztést szolgáló iskolai mozgásprogramok tartalmi fejlesztése, szervezése terén is kulcsszereplő: a szervezet az Európai Diáksport Napja […]

    FLOORBALL – KISPÁLYÁS – ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS

    |

    A múlt héten kialakult a 2019/2020-as tanév Floorball – Kispályás Diákolimpia® országos döntőjének mezőnye. A nyilvános sorsolásra 2019. december 19-én, Budapesten a Magyar Diáksport Szövetség Országos Központjában került sor. Az országos döntő sorsolását Tóth Imre Floorball Albizottság Elnöke bonyolította le! Floorball OD 1. számú melléklet – Résztvevő csapatok, csoportbeosztás Eger 2019.01.25_26

    Felfedezettjeink pályázat 2020 – Matehetsz

    |

    A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT), „Felfedezettjeink” néven, az idei évben is pályázatot hirdet kimagasló teljesítményt elérő tanulók jutalmazására. Az NTT részére pályázatokat kizárólag a hazai és határon túli tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok és a Matehetsz tagszervezetei nyújthatnak be. A Matehetsz tagszervezeteként a Magyar Diáksport Szövetség is pályázhat a sport területén eredményes tanulók bemutatásával. A Felfedezettjeink felhívással […]

    Hogyan teremtsünk mozgásra inspiráló iskolai környezetet? – Lezárult a Magyar Diáksport Szövetség kísérleti programja a gyerekek mozgásgazdag iskolai környezetének megteremtéséért

    |

    Két éves kutató, felmérő, tervező, majd tesztelési fázist követően lezárult a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) ún. „klaszter” programja, amelynek keretében a szakemberek 6 különböző régióban, különböző típusú, fenntartású és eltérő nagyságú településeken található iskolákban próbálták ki, hogyan lehet rendszeres testmozgásra inspiráló környezetet teremteni az oktatási intézményekben. A programban három fő cél mentén valósultak meg beavatkozások […]

    Testnevelés és sport témájú workshop sorozat indul országszerte a Magyar Diáksport Szövetség és az Oktatási Hivatal együttműködésében

    |

    A „SZAKMAI TÁMOGATÁS A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉSBEN” című szakmai workshopokra a testnevelés oktatásának és a diáksport szervezésének szakmai támogatásában közreműködő szaktanácsadókat, továbbá a pedagógus előmeneteli rendszerben minősítőként, illetőleg az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében tanfelügyelőként közreműködő köznevelési szakértőket várjuk. Az ország valamennyi régióját érintő programsorozat célja, hogy a résztvevők számára lehetőséget biztosítsunk […]

    A diáksport lenne az egyik legnagyobb nyertese az atlétikai világbajnokság hazai rendezésének

    |

    A Magyar Diáksport Szövetség elnöke, Balogh Gábor is kiáll a 2023-as atlétikai világbajnokság hazai megrendezése mellett. A Baji Balázs VB-bronzérmes gátfutó által indított közösségi kampányhoz már több mint húszezren csatlakoztak, köztük klasszis sportolók, közéleti személyiségek, a Nemzet Sportolói és több sportág hazai szövetsége egyaránt. „A hazai atlétika VB megrendezését egyrészt mint egykori élsportoló támogatom, hiszen […]