Nemzetközi Iskolasport Szövetség
(International Schoolsport Federation)

ISF ISKOLAI RÖPLABDA VILÁGBAJNOKSÁG
Kína / Baotou, 2010. június 26 - július 04.

WORLD VOLLEYBALL CHAMPIONSHIP - BAOTOU - ISF'2010

CSAPATVEZETŐI JELENTÉS

I. Az előkészítéssel kapcsolatos észrevételek:
A világbajnokságra való felkészülés szempontjából minden rendben zajlott, a Vasvári Gimnázium csapata az iskolai tanév befejezését követően is napi edzéssel készült, így a lányok a lehető legjobb formában várták a Vb-t. A kiutazáshoz szükséges anyagi feltételeket is sikerült előteremteni, ezért köszönet a Magyar Diáksport Szövetségnek, a gyerekek szüleinek, illetve a segítőknek, szponzoroknak.

II. Az utazás, az utazással kapcsolatos észrevételek:
Az indulás zökkenő mentes volt, az utazás jelentette a nagyobb megpróbáltatást, hiszen a Budapest-Peking járat kilenc és fél órát volt a levegőben (ebben nincs benne a beszállás, és a megérkezésnél a további kötelező eljárások, mint például csomagfelvétel, vám, stb.). A világbajnokság helyszínére, Baotou városába a pekingi megérkezést követően több mint 12 óra múlva indulhatott a csapat, ami összességében - a Baotou hotelszoba elfoglalásáig - 43 óra fennlétet jelentett (a repülőjáratokon a játékosok nem igazán tudtak aludni). Másnap pedig már Ciprus ellen kezdett a magyar csapat... Összességében az utazás minden probléma nélkül lezajlott.

III. A részvétellel kapcsolatos észrevételek:
A Vasvári gimnázium részvételével minden rendben volt, ez alól talán az jelent kivételt, hogy sajnos az első mérkőzésen a csapat egyik kezdő center játékosa bokasérülést szenvedett, így a továbbiakban az ő játékára nem számíthatott a magyar delegáció. A szervező kínai házigazdák által támasztott követelményeket (a mérkőzésre való utazási időpontok betartása, egy órával a mérkőzés előtti megérkezés a helyszínre, az étkezési időpontok) precízen betartották a lányok, késés soha nem volt, így a szervezőknek sem volt okuk, hogy akár csak szóljanak, vagy megróják a mieinket. Az eredményesség, a 13. hely pedig látva a mezőnyt nagyon jónak mondható, hiszen a csapat teljesítményét az a tény is dicséri, hogy tartalékosan (Nagy Noémi sérülése miatt) is akit lehetett, és szakmailag elvárt volt, azt legyőzte a Vasvári, akiktől pedig kikapott, azok ma gárdák jóval erősebb fizikummal (gondolok itt a magasságra), technikailag és taktikailag nagyobb érettségről tettek tanúbizonyságot. Talán hazánkban is az egy iskolás, egy osztályos, kiválasztásos módszer alapján kellene a női röplabdázás utánpótlását magasabb szintre emelni.

IV. Az Igazoló Bizottsággal és az igazolásokkal kapcsolatos észrevételek:
A megérkezést követően (éjfélkor) sikerült megcsinálni az akkreditációt, minden papír szabályos volt, így a nemzetközi iskolai sport szövetség munkatársa egy órán belül a kezünkbe adta az akkreditációs kártyákat, illetve a részvételi összeg maradék hányadát is még akkor sikerült befizetni, így már másnap teljesen "tisztán" indult le reggelizni a csapat, és utána sem volt gond a Vb hivatalos papírjaival.

V. A technikai értekezlettel kapcsolatos megjegyzések, észrevételek:
Angolul tartották a technikai értekezletet, így számunkra is minden érthető volt, ebből adódóan nem történtek félreértések, az egész világbajnokság lebonyolítási rendszerét elmondták, ettől kezdve mindenről tudtunk, illetve tudtuk azt, hogy a csoportmeccsek alkalmával két nyert játszmáig tart a mérkőzés, majd utána volt váltás, visszatértek a három nyert játszmás alapjátékhoz.

VI. A verseny rendezésével kapcsolatos észrevételek:
Nagyon merev, és túlbiztosított volt a Vb. Valószínűleg a kínai társadalmi rendszerből adódóan próbálták a rendezők a résztvevők biztonságát őrizni. Ez sajnos túlzásba hajlott, az első napokban a csapatokat nem engedték a szállodán kívül mozogni, csak felügyelettel. Ezt több nemzet is szóvá tette, s ez után engedtek a "szorításból". Ám a hotelbe való bejutás továbbra is a repülőtereken szokásos biztonsági beléptető rendszerrel oldották meg (csomagátvilágító röntgengép, beléptető kapu, és ha valamiért besípolt, akkor a kézi készülékkel motozták meg az illetőt. Talán erre nem lett volna szükség, hiszen 15-16 éves gyerekekről volt szó... A merevségről még csak egy példa: az egyik délutánunk szabad volt (délelőtt játszott a csapat), és kértük előző nap, hogy a Baotoutól 7 km-re található Sárga-folyót (amely Ázsia egyik legnagyobb folyama) megnézhessük. A kérésünkre azt a választ kaptuk a helyi szervezőktől, hogy mehetünk, ám nem biztosítanak autóbuszt (amely egyébként a csapat rendelkezésére állt, és a kérdéses időpontban is a hotel előtt parkolt), mert nincs benne az általuk szervezett programba! Egy órás, max. másfél órás program lett volna, és mindösszesen kb. 25 km távolságot jelentett volna oda-vissza. A szállodában és a sportcsarnokokban több rendőr, katona, fehér inges, nyakkendős ember ("pártkatonák") volt, mint amennyi játékos, illetve vezetők... Ezt kellett elfogadnunk, amit természetesen meg is tettünk, ám a véleményem szerint lehetett volna ezt lazábban is csinálni, és akkor nem lett volna a delegációknak néha keserű a szájízük...

VII. A szállással, az étkezéssel kapcsolatos értékelés:
A hotelszobák teljesen korrektek voltak, kétágyas, fürdőszobás, hűtővel és nagy képernyős televízióval ellátva. A szobák tisztaságára sem lehetett panasz, hiszen minden reggel takarították a szobákat, egyszóval minden rendben volt e téren. Az étkezés pedig kínai ételeket jelentette, európai ember számára egy kicsit furcsa, amit az a tény is bizonyít, hogy a magyar delegáció minden tagja átesett egy rövidebb-hosszabb hasmenésen, amit véleményem szerint az egészen más fűszerek, valamint a helyi gasztronómia okozhatott. Három nap elteltével ezen is változtattak a szervezők, hiszen megpróbáltak kontinentális ételeket is szervírozni a svédasztalra, ám a kínai fűszerekkel ez többé-kevésbé sikerült. A mennyiséggel nem volt gond, hiszen reggel, délben, este svédasztalos étkezést biztosítottak a szervezők.


VIII. A résztvevőkkel kapcsolatos megjegyzés:
A többi csapattal a kapcsolat baráti volt - mint ahogy az iskolai sportnál ez el is várható, tehát ezen a téren nem akadt probléma.


IX. A versenybírókkal, a játékvezetőkkel kapcsolatos észrevételek:
Teljesen korrekten fújtak a játékvezetők, nem tapasztaltam részrehajlást, ezt talán a lányoknál a kínai-német döntőn is megmutatkozott, hiszen hazai pályán, közel négy ezer ember előtt sem adtak semmiféle segítséget a hazai csapatnak. Az érintéseket is figyelték a játékvezetők, s ha rossznak ítélték, akkor minden zokszó nélkül fújtak a sípjukba. Az egész világbajnokságra a korrekt, és megbízható játékvezetés volt a jellemző.

X. Sportszerűség:
Mint ahogy a fentiekben írtam, a csapatok baráti viszonyt alakítottak ki egymás között, így a mérkőzéseken is a fair play volt jelen. A Vb fair play díját a Dél-afrikai delegáció kapta a csapatvezetők javaslata alapján.

XI. A magyar résztvevőkkel kapcsolatos értékelés, észrevételek:
A Vasvári Pál Gimnázium leány csapata - értékelve a teljesítményt - teljesen reális helyezést ért el, talán ha 9-13-ba való jutásért nem az olasz gárda ágán vagyunk (akik végül meg is szerezték a 9. helyet a spanyolok előtt), hanem Bulgária ellen játszhatunk volna, akkor a szakmai véleményem az, hogy ez a nyíregyházi hölgykoszorú simán legyőzte volna a bolgárokat, és akkor az olaszok és a spanyolok mögött a 11. helyen érhetett volna célba a  Vasvári. Talán ennyi pozíciót javíthatott volna a csapat, ám ennél előrébb semmiféleképpen nem tudott volna végezni a magyar csapat. Összességében a 13. hely számomra, és persze a delegáció számára is sikert jelent. A két év múlva esedékes középiskolás világbajnokságot  Franciaországban rendezik, hátha ott és akkor nagyobbat "álmodhat" majd a Magyarországot képviselő középiskolás csapat...

Nyíregyháza, 2010 július 7.

Sportbaráti üdvözlettel:

Batai János
csapatvezető