2009/2010. TANÉVI
VI. SPORTMÁSZÓ DIÁKOLIMPIA
ORSZÁGOS DÖNTŐ
Kiskunfélegyháza, 2010. január 16.

SPORTMÁSZÓ DIÁKOLIMPIA 2010
Kiskunfélegyháza

Immár sokadik alkalommal vettem részt a hagyományosan Kiskunfélegyházán rendezett Sportmászó Diákolimpia országos döntőjén.
A szervező-rendező gárda hűen az eddigi évekhez, idén is "hozta a formáját": bár a nevezők száma rekordot döntött, a verseny igen gördülékenyen zajlott. A rendező csapatot Fábián József tanár úr nagy rutinnal, szakmai hozzáértéssel fogta össze. Az útépítők összeszokott, többéves tapasztalatot, sőt, versenyrutint tükröző munkája (hiszen valaha ők is versenyzőként szerepeltek itt) eredményeképpen kitűnő, bár egy-egy korcsoport számára nehéz feladatnak bizonyuló pályákon mérhették össze tudásukat, felkészültségüket az indulók.
Igaz, a két legkisebb korosztály versenyzői között sok azonos eredmény született a selejtezők során, sőt a döntőkben is, de a szuperdöntő meghatározta számukra is a helyezéseket. Talán e két korcsoportnak a legnehezebb kitalálni a feladatokat.
A nagyobbak közt természetesen az igazolt versenyzők vitték el a pálmát, de úgy látszik, ez évek óta nem veszi el a kedvét azoknak a diákoknak sem, akik nem ily magas szinten űzik e sportot. Ám nagyon sok "ismeretlen" tehetséges arccal is találkoztunk, és ilyenkor csak remélni tudjuk, hogy az illető és a családja is kedvet kapnak a versenyrendszerbe történő csatlakozáshoz, hisz sokan már tagjai is valamely sportegyesületünknek.
A sportág népszerűsítésének az egyik legjobb eszköze az olyan versenyek - pl. diákolimpiák - megrendezése, amelyeken kipróbálhatják magukat az addig hobbiszinten mászó fiatalok is. Erről gondoskodik évek óta a kiskunfélegyházi csapat, és ebben az évben is sikeres rendezvényt produkáltak.
Egyetlen megjegyzést mégis tennünk kell a pályabírók munkájára vonatkozólag, pontosabban a kisebb korcsoportokat elbírálókéra: határozottabban kell tenniük a dolgukat, nem szőrösszívűség az, ha a versenyszabályokat szigorúan betartják (pl. tiltott falrészek, fogások érintése, főleg a legkisebb versenyzők tekintetében), hiszen egy versenyen csak így lehetséges az objektív bíráskodás. Ezzel együtt minden versenyző az őt megillető helyen állt az eredményhirdetésen.

Összegezve: a rendezők, szervezők, útépítők megint bizonyították rátermettségüket, felkészültségüket. A munkát érdemes tovább folytatniuk!

Budapest, 2010. 01. 20. 

Burucs Mária
az MHSSz alelnöke